A MÉSZ: EGY ÉPÍTŐANYAG TÖRTÉNETE

MESZES VAKOLAT MINDEN VÁLTOZATBAN

A mész az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb építőanyag, amely ma is fontos szerepet játszik a fenntartható és természetes építkezésben. A mészkő feldolgozásából származó anyagok, mint a hidraulikus mész (NHL), különböző szilárdsági osztályokban érhetők el, és vakolatok, habarcsok vagy speciális díszítő technikák alapját képezik. A mész biológiai tulajdonságai – például a páradiffúzió és a penészgátló hatás – hozzájárulnak az egészséges beltéri klímához, miközben természetes eleganciát biztosítanak. A mész feldolgozása és felhasználása az építészet egyik legizgalmasabb és legtradicionálisabb folyamata.

Természetes hidraulikus mész - NHL

Az NHL a Natural Hydraulic Lime (természetes hidraulikus mész) rövidítése. Az NHL különböző szilárdsági csoportokban kapható. Az NHL 2 a leglágyabb a természetes hidraulikus meszek között. Viszonylag puha vakolathoz és puha falazatokhoz használják, mint amilyenek például egy favázas házban találhatók. Az NHL 3.5 egy kicsit erősebb, és téglából történő építésnél vakolat vagy habarcs keveréséhez használják. Az NHL 5 sokkal szilárdabb. Ideális szilárd, modern falazatokban való használatra.

A mészből készült építőanyagok, azaz a vakolat vagy habarcs mindig homok és NHL keverékéből állnak. Az NHL szilárdsági osztálya, a mész és a homok keverési aránya határozza meg a keverék szilárdságát. A tulajdonságok befolyásolása érdekében további adalékanyagokat lehet hozzáadni. Például a faszén hamuja felgyorsítja, a citromsav pedig lelassítja a szilárdulási folyamatot, a téglapor javítja a tartósságot, a könnyű adalékanyagok pedig szigetelő hatásúak.

A természetes hidraulikus mész szilárdságát a bánya helyszínén található mészkő kémiai összetétele határozza meg. A mészkőben található különböző szilikátok felelősek a megfelelő szilárdságért.

A mész ezen kívül a színében is különbözik: a nyers kőzet lelőhelyétől és tisztaságától függően, a mészkő néha fehér vagy szürke színű. Az olyan különösen világos mészkő, mint a Calix Blanca, amelyet Észak-Olaszországban bányásznak, a színe miatt népszerű a finom vakolatok és mészfestékek előállításához.

Az úgynevezett nem-hidraulikus mész (levegővel kémiai reakcióba lépő mészkőből keletkezik) egy rendkívül tiszta mész, amely azonban csak nagyon alacsony szilárdságokat képes elérni. A fehér mészhidrát, a klasszikus nem-hidraulikus mész  szilárdsága az NHL 2 szilárdság alatt van.

Legyen óvatos a rövidítések dzsungelében: Az NHL egy természetes hidraulikus mész, a HL viszont egy úgynevezett hidratált mész. Ezt tőlünk nem fogja tudni beszerezni, mivel a HL-hez cementet és/vagy pozzolánt (vulkáni hamu), például pernyét adnak. A pernye a kéményben megrekedt finom por.

A trasszmész nem természetes mész

"Trass lime/trass NHL” néven kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy az NHL 2-t olyan anyaggal keverik, amely javítja a működését. A pótlék itt is egy pozzolán, de ebben az esetben egy természetes trasszliszt. A trassz egy agyagokból, szilikátokból, mészkőből és vasoxidból álló kőzet, amelynek összetevői hő hatására összeolvadnak. Az NHL 2 és a víz hatására hatalmas kötőképesség és nyomószilárdság érhető el. A trasszmeszet leginkább a favázas (half-timbered) épületek alapozásához vagy a műemléki épületek felújításánál használják.

A cement nem ökológiai építőanyag

A cementtel készült termékek olyan szilárdságot érnek el, amelyre a legtöbb esetben nincs szükség a házépítésben. A cementet tartalmazó vakolat túl kemény a legtöbb fogadó felülethez viszonyítva - és a lakó számára is. A keménység miatt az aljzat és a vakolat nem egymással, hanem egymás ellen dolgozik. Elkerülhetetlenül repedések keletkeznek, amelyek aztán további károsodáshoz vezetnek.

A mész és a cement gyártása

Az építési mész előállításához a kőzetet a mészkőbányában bányásszák, aprítják, majd égetik. Egyszerűen fogalmazva: az égetés során a hőmérséklet határozza meg, hogy építési mész vagy cement készül-e. A cement előállítása során a hőmérséklet lényegesen magasabb - de a szükséges energia is sokkal több. Sajnos a cementgyártás során a hulladék gyakran üzemanyagként is funkcionál, mivel magas fűtőértékkel rendelkezik; ezek az úgynevezett FLUFF-tüzelőanyagok. 

A magas hőmérséklet miatt a cementgyártás során a mészkő "halálra ég". A cementalapú vakolatban alig történik nedvességfelvétel és nem szabályozza a helyiség klímáját sem.

Oltott mész, égetett mész és légmész

A mészkő feldolgozása során a ciklus különböző pontján különböző anyagok nyerhetők ki. A még nem oltott mész az úgynevezett égetett mész. Ez erősen reagál a vízzel. Az égetett mésszel való gondatlan munka súlyos hanyagságként értékelendő! Az égetett mész oltása izgalmas, de nagyon veszélyes is. Gondoskodni kell arról, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre biztosítékként, és hogy ne oltsunk egyszerre túl sok égetett meszet. Az égetett mész oltására egyébként a műanyag vödör nem alkalmas edény (még akkor sem, ha érdekes szobrokat eredményezhet).

Mielőtt a kész keverékek elterjedtek volna, a vakolatot közvetlenül az építkezésen keverték. Ehhez gyakran égetett mészhabarcsot kevertek, amelyet németül mészrögnek (Kalkspatzen ) is neveznek. Ehhez homokot és égetett mészdarabokat rétegeztek egymásra. Ezt a habarcsot aztán vízzel öntötték le, ami heves kémiai reakcióval és erős hőmérséklet emelkedéssel járt, és vagy azonnal forró vakolatként, vagy a következő napokban meszes vakolatként használták fel. Jellemzőek a szilárd habarcsban látható apró, világos színű mész-zárványok. Ezek az úgynevezett mészrögök.

 Az oltott meszet a mész oltásával állítják elő úgy, hogy az égetett meszet (azaz akár a fehér finom mészport, akár a darabos meszet) vízben oltják. A mész akár két évig is a vízben marad, de az időtényező a mészdarabok méretétől függ: minél durvábbak a darabok, annál tovább kell áztatni a meszet. Ha fehér finom mészport használ, az oltott mész már másnap felhasználható.

A mész tovább feldolgozható vakolattá vagy belső térbe való festékké. Mivel az oltott mészből készült vakolat viszonylag lágy, nem ajánlott homlokzati vakolatként használni.

Hidratált mész vagy oltott mész - mi a különbség?

Miután a mészkövet kiégették, bő vízzel kell oltani, hogy a vakolat vagy a habarcs kötőanyagává váljon. Így keletkezik az oltott mész. Az oltott mész most hosszú ideig a vízfürdőben marad, és ott természetes úton lebomlik. Az idő múlásával egyre finomabbá és finomabbá válik.

A hidratált meszet viszont gőzzel való oltással nyerik. Itt a lehető legkevesebb vizet használnak, hogy a mész e folyamat után teljesen oltott és száraz legyen. Az így oltott meszet ezután golyósmalomban mechanikusan összezúzzák.

Az oltott mészről azt mondják, hogy nemesebb megjelenésű. Egyesek esküsznek az oltott mészre: ez a mész legtisztább formája. Az oltott mésznek nagyon különleges mélységet és szinte "csillogó" fényt tulajdonítanak. A mész száraz változata, azaz a hidraulikus mész és a kész, száraz mészvakolatok azonban gyakran technikailag jobban működnek. Az oltott mész nemcsak szép, hanem egy kicsit díva is. A tökéletes felületeket általában jobban el lehet érni az érett, készre kevert vakolatokkal.

Római cement

A római cement vagy római mész egy olyan NHL, amely összetevőinek köszönhetően különösen gyorsan megszilárdul, rendkívül kemény lesz, és változatos felhasználási lehetőségei miatt igazi varázsszer.

Nevével ellentétben azonban a római cement cementmentes: A RomanZEMENT elnevezés onnan ered, hogy ez a tiszta és természetes mész keményebb lehet, mint a hagyományos cement.

A római mésszel olyan különböző építési típusok valósíthatók meg, amelyek gyors szilárdulást, nagy szilárdságot és vízzáróságot igényelnek. A gyors kötés a vakolatsínek vakolatmentes beépítéséhez szükséges habarcsok alkalmazásához szükséges. A Hessler HP 9 KH, amely egy kenderszálakkal és 10% római mésszel kevert alapvakolat, alkalmas a habarcs kötéséhez.

Állítóhabarcsok készítése gipsz nélkül? Ideális eset a római mész számára. A kötési idő néha olyan rövid, hogy nem lehet egynél több kannát használni kötéslassító nélkül. Ezért csak kis mennyiséget keverjen, ha a római meszet tisztán szeretné használni.

A törött fúrólyukak gyors javítása ugyanilyen jól működik a római mésszel: 5 perc szilárdulási idő után újra fúrhatja a falat, és elhelyezheti a dübelt. A római mész használható csapok felfüggesztéseként vagy támasztékaként is. 

A mészciklus - a mész lúgossága

A meszes vakolat penészgátló hatása a mész lúgosságán alapul. A lúgosságot legjobban a mészciklus segítségével lehet elmagyarázni.

A ciklus elején van a mészkő, amelyet bányásznak és égetnek. Égés közben a kő elveszíti a benne tárolt CO²-t. Ezután oltják: vizet adnak hozzá. Az oltott mész esetében a mész a vízben marad; a hidratált mész esetében a meszet oltják, golyósmalomban összetörik és megszárítják.

Homokkal és vízzel összekeverve jön létre a vakolat, amelyet a falra visznek fel. A száradási folyamat során a vakolat elveszíti a vizet, és ismét CO²-t vesz fel a levegőből. A mész pontosan annyi CO²-t vesz fel, amennyit korábban az égetés során elvesztett.

A CO² elnyelése egy olyan folyamat, amely a rétegvastagságtól és a rendelkezésre álló CO² mennyiségétől függően akár évekig is eltarthat. Minél vastagabb a réteg, annál lassabban hatol be a CO² a mélyebb rétegekbe. A CO² felszívódása révén a felület megkeményedik, de a keménység növekedésével a CO² egyre nehezebben hatol be a felsőbb rétegekbe. Az alsóbb rétegek egyszerre rugalmasak és szilárdak: elég szilárdak ahhoz, hogy a felülethez tapadjanak, és elég rugalmasak ahhoz, hogy a felület munkáját kibírják.

A mészfelület lúgossága addig tart, amíg a vakolat meg nem szilárdul, azaz a mély rétegekig CO²-vel telítődik. Ha a felület megszilárdult, már nem lúgos. Ekkor a mészvakolat elveszíti természetes védelmét a nemkívánatos károkozókkal, például a penésszel vagy a mohával szemben. A folyamat újrakezdődik, amikor új mész kerül felhordásra, például amikor egy réteg mészfestéket hordanak fel.