Épületfizika
Az épületfizika a házak hőszigetelésével, nedvességszállításával és a helyiségek klímáját befolyásoló tényezőkkel foglalkozik, megteremtve a kényelmes és tartós otthon alapjait. Az olyan folyamatok, mint a kapilláris nedvességszállítás vagy a diffúziós páraszabályozás, meghatározzák a falszerkezet tartósságát és a beltéri levegő minőségét. A megfelelő épületfizikai tervezés biztosítja, hogy a falak hatékonyan száradjanak, miközben fenntartják a nedvességtől és penésztől mentes környezetet. Ismerjük meg, hogyan segít az épületfizika az otthonok egészséges és fenntartható kialakításában.
ÉPÜLETFIZIKA
A HŐSZIGETELÉSRŐL ÉS A NEDVESSÉGSZÁLLÍTÁSRÓL
Az épületfizika a házak hőszigetelésével, nedvességszállításával és a helyiségek klímáját befolyásoló tényezőkkel foglalkozik, megteremtve a kényelmes és tartós otthon alapjait. Az olyan folyamatok, mint a kapilláris nedvességszállítás vagy a diffúziós páraszabályozás, meghatározzák a falszerkezet tartósságát és a beltéri levegő minőségét. A megfelelő épületfizikai tervezés biztosítja, hogy a falak hatékonyan száradjanak, miközben fenntartják a nedvességtől és penésztől mentes környezetet. Ismerjük meg, hogyan segít az épületfizika az otthonok egészséges és fenntartható kialakításában!
Épületfizika: nemcsak izgalmas, hanem jó érteni is
Az épületfizika a házépítés és -felújítás egyik legizgalmasabb témája. A helyiségek klímáját befolyásoló összes tényezőt épületfizikai szempontból lehet szemlélni, elemezni és figyelembe venni, beleértve a hőszigetelést, a falszerkezetet és a falakon belüli nedvességszállítást.
A falban rejlő nedvességszállítás kapillárisan vagy diffúzió útján történik. A levegő segítségével történő nedvességszállítást diffúziónak nevezzük: a nedvesség gáznemű állapotban diffundál a falazaton keresztül. A kapilláris nedvességszállítás során a kondenzált vízcseppeket az építőanyag felszívja és továbbítja. Az a tény, hogy a szél a felszínen lévő nedvességet kiszárítja, kapilláris szívóerőt hoz létre, amely folyamatosan új nedvességet húz kifelé. A gőznyomás esetében ismét arról van szó, hogy a helyiségben található meleg levegő a falba nyomódik. A nedvesség a harmatpontig hatol be a falba. Ott a nedvesség ismét lecsapódik, a kapilláris hatás beindul és kihúzza a nedvességet a falból. Annak érdekében, hogy ez a folyamat ne ismétlődjön folyamatosan - és így a nedvesség ne halmozódjon fel a falban -, olyan falszerkezetre van szükség, amely egyre jobban átereszti a nedvességet. Ez az egyetlen módja a fal hatékony páramentesítésének, illetve tartósan száraz állapotban tartásának. A falfűtéssel ellátott fal esetében a hő hatására pára diffúziós nyomás alakul ki a külső tér felé. A nedvesség itt nagyon megbízhatóan kiszárad.
