A KÁROK ÉSZLELÉSE 

GIPSZ, CEMENT ÉS TÁRSAI

Mire figyeljünk? Favázas épület vásárlása vagy felújítása előtt alaposan fel kell mérni az épület állapotát. Kiemelt figyelmet érdemelnek a nedvességkárosodásra utaló jelek, a nem megfelelő építőanyagok, például a gipsz és a cement használata, valamint a szigetelőanyagok állapota. A fa és vályog kombinációja hatékony védelmet nyújt, míg a túl kemény vagy nem páraáteresztő anyagok károsíthatják a szerkezetet. A stabilitás és a statikai állapot ellenőrzése alapvető, különösen a külső homlokzat és kritikus csatlakozási pontok vizsgálatakor.

A vázrendszer elemeinek számbavétele

Bárki, aki favázas épületet vásárol, annak előbb-utóbb el kell végeznie az épületen bizonyos felújítási munkálatokat.

Az építkezés megtervezésekor fel kell mérni az épületet és megfelelő, alapos képet kell kapni a ház általános állapotáról: milyen anyagokat használtak? milyen a szigetelés állapota? melyek a legsürgősebb munkálatok?

A helyzet felméréséhez kezdetben elegendő, ha figyelmes szemmel végigjárjuk a házat kívül belül. A gyenge pontok, amelyek jellemzően sérüléseket mutatnak, a figyelem középpontjába kerülnek. A favázas ház károsodására utaló jelek az alábbiak: a nedvesség az oda nem való helyeken (valójában minden olyan hely ilyen, amelynek nincs köze a vízellátáshoz és a vízelvezetéshez), a faanyagok károsodása, például a vázszerkezet meglazult részei és a nem megfelelő építőanyagok.

A belső terek jellemzői

Ha a favázas ház belsejében kivételesen sima falakat talál, akkor érdemes ellenőrizni ennek a falnak az anyagát.

A gipsz használata az ilyen szerkezetű házakban gyakran vezet nedvességkárosodáshoz, mivel a gipsz elég sokáig tárolja a nedvességet, de nem adja ki magából újra. A gipsz tartalmú vakolattal vakolt fagerendák ezért átlagon felüli nedvességtartalmúak, és gyakran mutatják a károsodás jeleit. A felszögezett gipszkartonlapok üregeket hoznak létre, amelyekben a helyiség levegőjének nedvessége kondenzálódik. A mennyezeti gerendák vagy a párkánygerendák alsó felületén ez szintén nedvességkárokat okoz.

A cementet, akár vakolatként, akár téglafalazáshoz használják, például habkő formájában, túl kemény és túl szilárd építőanyag ahhoz, hogy a rekeszeket a megfelelően kitöltse: egyrészt a rekesz és a gerendák elválását okozza, ami viszont több víz behatolását teszi lehetővé, másrészt a cement nem szívja magába a nedvességet. Következésképpen a fának kell minden nedvességet magába szívnia és továbbszállítania (a nedvességet belülről a helyiség levegőjéből veszi fel, vagy kívülről, ami eső formájában éri az épületet). Ezt a fa önmagában nem tudja kezelni, ezért a fa és a vályog kombinációja optimális, mivel ez a két építőanyag hatékonyan védi a fából készült vázat: a fa tartósan száraz marad, mert az agyag eltávolítja belőle a nedvességet.

Szigetelés a gerendákon

Az ásványi alapú szigetelőanyagok, mint például az üveg- vagy kőzetgyapot, illetve a kőolaj-tartalmú habból készült szintetikus szigetelőlemezek a favázas ház belsejében gyakran okoznak penész- és nedvességkárokat a külső falak területén.

Aki ilyen szigetelőanyagokat talál, sürgősen vizsgálja meg a szigetelés mögötti falak állapotát.

Néha könnyen azonosítható a felhasznált építőanyag, például egy villanykapcsoló vagy konnektor eltávolításával, majd a lyukba való belenézéssel. Ha erre nincs lehetőség, rejtett helyeken is meg lehet vizsgálni az anyagot.

A mennyezeti gerendák az évtizedek (vagy évszázadok) során deformálódnak, és bizonyos mértékig megereszkednek. Ez normális, és nem kell, hogy káros legyen.

A korábbi fa csatlakozások gyakran fúrásokon vagy hornyokon keresztül láthatóvá válnak. Ha egy gerendán vagy egy falsíkon több ilyen lyukat talál, az egy korábbi átalakításra utal. Ezeket a pontokat ellenőrizni kell statikájuk és stabilitásuk szempontjából.

Külső homlokzat

Kívülről érdemes megvizsgálni a ház szilárdságát, és így meghatározni annak stabilitását. A vázszerkezet esetleges károsodásának jelei a felhasznált akrilfestékek, lakkok vagy egyéb tömítőfestékek.

Különös figyelmet érdemelnek a kritikus pontok: az ablakok alsó csatlakozásai, különösen ha purhab segítségével építették be őket, a küszöbök felülete, valamint a küszöb és az ajtótok találkozása és a vázat kitöltő rekeszek vakolása.

A vakolatnak repedésmentesnek kell lennie, nem szabad, hogy a csapadék behatoljon a vázszerkezetbe, és az anyagnak harmonizálnia kell a favázas házzal: a lőtt cementalapú vakolat túl kemény, mert a keletkező repedéseken keresztül a nedvesség behatol, de nem párolog ki újra, és így károsíthatja a falat.