FALFŰTÉS VAKOLÁSA

A NEDVES TELEPÍTÉS RUGALMASSÁGA

Rugalmasság és hatékonyság régi épületekben. A nedves telepítésű falfűtési rendszerek ideálisak régi épületek és meglévő épületállomány átalakításához, mivel rugalmasan alkalmazkodnak az egyenetlen falakhoz is. A csövek rögzítése és vakolása három lépésben történik. Ez a módszer egyenletes hőelosztást és tartós szerkezetet biztosít, miközben a száradási idők betartása elengedhetetlen a repedések elkerülése érdekében. A rendszer szobatermosztáttal szabályozható, a maximális komfort érdekében.

A nedves telepítés

A vizes falfűtéses rendszerek telepítésére két alapvetően különböző rendszer létezik, amelyek felépítésükben és kezelésükben különböznek egymástól, és amelyek az adott alkalmazási területre optimalizáltak. A két rendszer azonban kombinálható egymással, és így lehetővé teszi a hatékony munkát nagy területeken és zugokban is.

A klasszikus kialakítás az úgynevezett nedves telepítés. Ez az optimális építési mód a régi épületeknél és a meglévő épületállomány átalakításakor. A rugalmas fűtéscsöveket meghajlítják és igény szerint a falra fektetik. A szerkezeti adottságokhoz való alkalmazkodás így rendkívül rugalmas, mivel nem szükséges a fogadó felületet előzetesen kiegyenlíteni. A cső ugyanolyan jól fekszik nem egyenes falakon, mint tökéletesen sima falon. A megbízható tartás érdekében a csöveket, sínek segítségével az aljzathoz rögzítik.

Az előregyártott falfűtés panelek, amelyekben a cső hurokba hajlítva és rögzítve van, síkban is beépíthetők a vakolt falfűtés szerkezetbe.

Az alumínium kompozit csöveket úgynevezett spirálrugóval hajlíthatja meg, amellyel a csöveket ív alakban hajlíthatja meg, anélkül, hogy összegubancolódnának vagy megsérülnének. A csövek elgörbülése károsítja a cső belső bevonatát, a víz pedig korrodálja a fémet, és hosszú távon akár szivárgáshoz, majd a falban keletkező nedvességkárokhoz is vezethet.

A három munkafázis

A konstrukció rugalmassága lehetővé teszi az egyes fűtési körök pontos tervezését, még a szűk sarkokban vagy más módon megközelíthetetlen zugokban is, de az áramlási ellenállást a hidraulikai mérlegen keresztül egyformán kell beállítani, hogy a házban egyenletes legyen a hőelosztás.

A fűtéscső lefektetése után további három vakolási munkafolyamat következik. Először is a csövek közötti teret a csúcsukig vályogvakolattal töltik ki. Miután ez a réteg megszáradt, következik a beágyazott hálóval ellátott aljzatvakolat, amely teljesen befedi a csöveket. Befejezésként egy fedőréteg vagy finom vakolat kerül felhordásra.

A három munkafázisban történő kivitelezés bevált, és fontos, mivel az egyes rétegek elégtelen száradása a vakolat repedezéséhez vagy vetemedéséhez vezethet.

Különösen az alsó rétegnek, ahol a csövek között nagy tömeg van, alaposan ki kell száradnia. Ellenkező esetben a csövek fölött torzulások vagy akár repedések alakulnak ki.

A fűtési rendszerhez való csatlakozás fűtési körönként egy fűtési körelosztón keresztül történik. Lehetőség van helyiségenként több fűtőkör csatlakoztatására is, amelyeket szobatermosztáttal lehet szabályozni. Ez a termosztát méri a helyiség hőmérsékletét, és a fűtőkör-elosztóban lévő szelep (az ún. szervomotor) nyitását vagy zárását indítja el. Egy helyiség több fűtőkörének csatlakoztatásakor a szervomotorokat párhuzamosan vezérlik, egyenletesen nyitnak vagy zárnak.