Itt a házid
Épületfizika
A hőszigetelésről és a nedvességszállításról
Épületfizika: nemcsak izgalmas, hanem jó érteni is
Az épületfizika a házépítés és -felújítás egyik legizgalmasabb témája. A helyiségek klímáját befolyásoló összes tényezőt épületfizikai szempontból lehet szemlélni, elemezni és figyelembe venni, beleértve a hőszigetelést, a falszerkezetet és a falakon belüli nedvességszállítást.
A falban rejlő nedvességszállítás kapillárisan vagy diffúzió útján történik. A levegő segítségével történő nedvességszállítást diffúziónak nevezzük: a nedvesség gáznemű állapotban diffundál a falazaton keresztül. A kapilláris nedvességszállítás során a kondenzált vízcseppeket az építőanyag felszívja és továbbítja. Az a tény, hogy a szél a felszínen lévő nedvességet kiszárítja, kapilláris szívóerőt hoz létre, amely folyamatosan új nedvességet húz kifelé. A gőznyomás esetében ismét arról van szó, hogy a helyiségben található meleg levegő a falba nyomódik. A nedvesség a harmatpontig hatol be a falba. Ott a nedvesség ismét lecsapódik, a kapilláris hatás beindul és kihúzza a nedvességet a falból. Annak érdekében, hogy ez a folyamat ne ismétlődjön folyamatosan - és így a nedvesség ne halmozódjon fel a falban -, olyan falszerkezetre van szükség, amely egyre jobban átereszti a nedvességet. Ez az egyetlen módja a fal hatékony páramentesítésének, illetve tartósan száraz állapotban tartásának. A falfűtéssel ellátott fal esetében a hő hatására pára diffúziós nyomás alakul ki a külső tér felé. A nedvesség itt nagyon megbízhatóan kiszárad.
***
Tető és fal szigetelése
Meleg, hővédelem, zaj és beltéri klíma
Ferde mennyezetek szigetelése
A szigetelésnek mindig egy, néha több célt kell szolgálnia: szigetelnie kell a belső teret, és meg kell védenie a hőveszteségtől, a zajtól, a behatoló hidegtől vagy hőtől. Mindegyik követelményhez megvan az optimális építőanyag, amelyek minőségükben és sűrűségükben különböznek egymástól.
A hatékony hangszigeteléshez nehéz és puha építőanyagokat használnak. Ha az építőanyag mindkét tulajdonsággal rendelkezik, akkor ideális a magas és alacsony frekvenciák védőpajzsaként.
A nyári hőség elleni szigeteléshez, különösen a tetőszerkezet esetében, a lehető legnehezebb, de puha szigetelést javasoljuk. Az egységnyi területre jutó nagy tömegével a tömörített kender a megfelelő termék erre a célra.
A klasszikus hőszigetelésnek a lehető legkönnyebbnek kell lennie, a gyapjú vagy a farost itt nagyon jól használható.
Ami közös az összes ökológiai szigetelőanyagban, az a higroszkópos tulajdonságuk:
Nedvességet szívnak magukba, és kapilláris hatásuk révén tovább tudják szállítani azt.
A falszerkezet penészesedésének kockázata szinte teljesen lecsökken, mivel a nedvességet el lehet távolítani a helyiségből. Szinte valamennyi ökológiai szigetelőanyagra igaz, hogy nem veszíti el szigetelő hatását, ha nedvessé válik.
A kendert nyers állapotban vagy laza kitöltőanyagként kell használni a szúrós gyapjú helyett. Ez teljesen egyszerű, tiszta alkalmazást tesz lehetővé. A szőnyegformában kínált szinte valamennyi szigetelőanyag hátránya a következő: a szigetelőanyag szőnyeges formában történő előállításához szükséges hordozószál beépítése. Az esetek 99%-ában ez a tartószál műanyag.
A fából készült farostlemezek használata általános, széles körben elterjedt és ökológiailag megfelelő. Sajnos azonban nagyrészt ismeretlen tény, hogy a táblák készítésénél műanyag támasztószálat használnak. Ennek következtében nem komposztálható, és a szigetelőanyag ártalmatlanítása sokkal problematikusabb. Ezt a mai napig túl ritkán veszik észre, és a ténylegesen tiszta szigetelőanyagot még mindig a fahulladék- vagy hulladékégető műben kell ártalmatlanítani.
Farost
Bevezető
Szöveg
Birkagyapjú szigetelés száraz építésben
Az egyetlen olyan szigetelés, amelyet szőnyeg formában kínálnak, és nem igényel tartószálakat, a gyapjúszigetelés.
A közvetlenül és szorosan tűvel tűzdelt birkagyapjút tetszőleges vastagságban készítik, és így hengerelt áruként vagy szőnyeg formában gyártják. A gyapjú szigetelés gyakran bizonyos hátránnyal jár: a rovarok, molyok és más kártevők szívesen fészkelnek a gyapjúban és károsítják azt. Ez azonban nem minden gyapjú fajtánál van így. A Lehner Wool gyártója biocidmentes gyapjú védő szert ad termékeihez, amely megakadályozza a gyapjúban a molyok megtelepedését. Észak-Németországban a gyapjú használata viszonylag ritka, Dél-Németországban, Ausztriában és Svájcban sokkal elterjedtebb.
Hangszigetelés és nyári hővédelem
Azok a szigetelőanyagok, amelyek teljesen nélkülözik a műanyagból készült tartószálakat, a gyapjú és a laza kitöltőanyagok. A laza kender, mint töltőanyag, a ferde mennyezetekbe és a mennyezet fölé is gond nélkül beépíthető.
A kendert a szarufák közé és az ellenlécek mögé erőteljes döngöléssel helyezzük be. A tetőfelületet később agyagból készült építőlemezzel burkoljuk. Ezzel az egyszerű feldolgozással nem keletkezik hulladék és az alapos munka hibátlan.
A cellulóz viszont nem igényel műanyagtartalmú adalékanyagokat. Ha szigetelésként szeretné használni, akkor az olcsó anyagárat mérlegelnie kell azzal a ténnyel szemben, hogy ezt az építőanyagot nem könnyű házilagosan megépíteni. A beépítést csak szakemberek végezhetik: a cellulózt egy fúvógép segítségével fújják be az üregekbe, a legfelső emeleti mennyezetre vagy a tetőbe. A befúvásos technika azonban fa- és kenderrostból készült szigetelésnél is alkalmazható.
***
Könnyű vályog
Építő és szigetelő anyag
A könnyű vályog - a nehézsúlyú építőanyag
A könnyű vályog viszonylag nehéz anyag. A kenderhez, a cellulózhoz vagy a gyapjúhoz képest meglehetősen szilárd anyag, amely a falak vagy az emeleti mennyezet szigetelésére használható.
A puha szigetelőanyagokkal ellentétben ezzel egyszerűen nagy tömeget lehet bevinni az épületbe. A vályogot vagy agyagot, mint kötőanyagot könnyű adalékanyaggal, például kenderszármazékkal, parafadarával, duzzasztott agyaggal vagy duzzasztott üveggel keverik össze.
A falszigeteléshez kétféle építőanyag vagy építési mód közül lehet választani. Egyrészt van könnyű szigetelő vályog, mint előszárított építőelem, könnyű vályogtéglák, amelyek könnyű vályoghabarccsal könnyen befalazhatók. Másrészt lehet használni töltelékként, amelyet zsaluzat mögé vagy üregbe töltenek. Gyakori, hogy a könnyű vályogot egy rétegben, kitöltésként beépítik a legfelső emeleti mennyezet gerendái közé vagy az álmennyezetek közé. Nagy tömege miatt tökéletesen ötvözi a szigetelés és a hangszigetelés tulajdonságait, még akkor is, ha hőszigetelő tulajdonságai a szálas szigeteléshez képest nem olyan magasak. Az egyidejű hang- és hőszigeteléshez ezért valamivel vastagabb rétegekre van szükség.
Nedvesen vagy szárazon?
A régi épületekben például általában 12-16 cm vastagságú könnyű vályogot használnak. A beépítéskor figyelni kell a jó visszaszáradásra.
A szerves összetevők, amelyeket a környező levegő óhatatlanul por formájában a vályogba továbbít, ellenkező esetben megpenészedhetnek. Minél vastagabbak a rétegek, annál gondosabban kell betartani az előírt száradási időket és ellenőrizni a száradást.
Vannak könnyű vályogok földnedves, és ritkábban száraz keverékként. A száraz termékek közül sok a kendervályog anyag: kenderforgáccsal kevert vályogpor. Ezeket a könnyű vályogokat szárazon és enyhén nedvesítve építik be. A viszonylag rövid száradási idő miatt ezeknek az építőanyagoknak a nagyon alacsony beépítési nedvességtartalma miatt az építkezés gyorsan haladhat.
Könnyű vályog alkalmazása régi épületekben
A könnyű vályog nagyon népszerű szigetelőanyag, különösen a vázas épületek építésénél és azok helyreállítása terén.
Ez az építőanyag ideális a történelmi vázszerkezetű, olykor vetemedett, görbe falakhoz, amelyek ráadásul nem is feltétlenül egyenletes vastagságúak: a könnyű agyag tökéletesen alkalmas ezen egyenetlenségek kitöltésére, mivel rugalmasan beilleszthető bármelyik üregbe. A fal kiegyenesítésének és a szintek kialakításának időigényes és a helyiség méretét csökkentő munkája többé nem szükséges. Erre például csak akkor van szükség, ha sík felületre ragasztott szigetelőlemezeket használunk. A könnyű agyagnak viszont mindegy, hogy milyen méretű és formájú az üreg.
Beltéri klíma és hangszigetelés
A vályog, mint építőanyag előnye, hogy nagyszerűen képes szabályozni a helyiség klímáját:
A párát szabadon átengedő tulajdonsága miatt a helyiség levegőjéből nedvességet vesz fel, és azt vagy tárolja, majd újra leadja, vagy a falon keresztül továbbítja a külvilág felé - feltéve, hogy a fal következetesen páraáteresztő építőanyagból készült.
Két emelet közötti hangszigetelés javítására vagy a legfelső emeleti mennyezet szigetelésekor egy kissé nehezebb anyagot is lehet választani.
***
Szigetelés mésszel
Szigetelő vakolat cement nélkül
Szigetelő vakolat - expandált üveg és mész
A mésszel történő szigetelést általában szigetelő vakolat formájában alkalmazzák. Sajnos nagyon kevés olyan mész alapú szigetelő vakolat létezik, amely cement hozzáadása nélkül is meg tud birkózni a feladattal. Az összetevők feltüntetése gyakran nem megfelelő vagy félrevezető.
Mindazonáltal van két olyan mész alapú szigetelő vakolat, amely teljesen cementmentes: a Hessler HP9 SL (az SL a "Super light" rövidítése) és az Otterbein Calcea szigetelő vakolat. Mindkét terméknek két különböző változata létezik: belső és külső vakolat. Sajnos a mész alapú szigetelő vakolat külső változata cement hozzáadását igényli, mivel csak így érhetők el a külső vakolathoz szükséges szilárdsági értékek. Ha tehát cementmentes mész alapú szigetelő vakolatot szeretne, akkor a belső változathoz kell folyamodnia, mert a Hessler és az Otterbein külső mészszigetelő vakolatai is tartalmaznak kis mennyiségű fehér cementet.
Rétegről rétegre
Mindkét vakolattal lehetséges a szigetelés vastagságának változtatása. Tetszőleges számú réteg vakolható egymásra. Minél vastagabbak a rétegek, annál hosszabb ideig tart a végső száradás és megkötés.
Egy rétegben 6 cm-nél több vakolatot nem tanácsos felhordani. A következő rétegeket csak száradás után szabad felvinni. A két szigetelő vakolat néhány tekintetben különbözik egymástól:
- Könnyű adalékanyag: a Hessler HP9 SL könnyű adalékanyagként expandált üveget tartalmaz, míg az Otterbein Calcea perlitből készült könnyű ásványi adalékanyagot. Ez hatással van a feldolgozás módjára.
- Megmunkálhatóság: a perlitből készült ásványi könnyű adalékanyag nem nagyon gépesíthető. Bár a mész alapú szigetelő vakolat vakológéppel feldolgozható, a könnyű adalékanyag egy része megsérül, és a hatás minősége csökken. Ezáltal megnő az anyag sűrűsége és csökken a szigetelési értéke. Itt a kézi feldolgozás ajánlott. A HP9 SL-ben lévő expandált üveg ezzel szemben nagyon nyomásálló és stabil, és vakológépek használata esetén is sértetlen marad, így a ténylegesen elért szigetelési érték megfelel a gyártó által megadott értékeknek.
További feldolgozás: A Hessler Lime mész alapú szigetelő vakolat egyrétegű vakolatként működik, és másnap le lehet dörzsölni, majd festeni. Az Otterbein Calcea mész alapú szigetelő vakolat maximálisan elérhető szilárdsága nem olyan magas, ezért további munkafázisok szükségesek.
A gyártó előírja, hogy befejezésként egy réteg Otterbein ragasztó és erősítő mészhabarcsot kell alkalmazni hálóval.
Ezt követi a finomszemcsés mészvakolat, amely festhető.
Kenderbeton
A fenti szigetelő anyagokon kívül létezik a kenderbeton is, amely előregyártott építőelemként (falazóblokkok) használható favázhoz, vagy laza kitöltésként a mennyezeti gerendák között vagy zsaluzat mögött.
***
Belső szigetelés puha farosttal
Favázas épületek és bármilyen régi épület esetén
A felület
A megfelelő felület előkészítése a legfontosabb ahhoz, hogy a szigetelés megfelelő legyen. A régi, de egyenletes és egyenletesen nedvszívó aljzatokat közvetlenül a vályogragasztóval és az erősítőhabarccsal lehet kezelni.
Ha a felület sík, de tele van régi festéknyomokkal, tapétaragasztóval vagy kiegyenlítő anyaggal, a szigetelést nem szabad közvetlenül felhordani.
A régi bevonatokkal ellátott felületeket meg kell tisztítani. A tapétát el kell távolítani, a ragasztó- és festékmaradványokat pedig le kell mosni vagy mechanikusan el kell távolítani.
Ezt követően lehet a fal- és mennyezet alapozót felhordani. Az alapozó egyenletesen nedvszívó és csúszásmentes felületet hoz létre.
A nem sík alapfelületeknek először mindig egy kiegyenlítő rétegre van szükségük, hogy sík felületet jöjjön létre. Ennek oka, hogy a belső szigetelésnek nem szabad üregeket tartalmaznia. Ez a kiegyenlítő réteg általában vályog alapvakolattal készül.
Belső szigetelés
A Gutex belső térbe készített szigetelőlapja alkalmas favázas épületekhez vagy falazott szerkezetű házakhoz is. A lemez 4 cm és 6 cm vastagságban használható minden további számítás nélkül. A 8 cm-es szigetelőlemez esetében a kondenzációs veszteség számítása (Wufi-számítás) szükséges.
A puha farostlemezből készült belső szigetelést a megfelelő ragasztóhabarcs segítségével kell a felületre rögzíteni. Megfelelő szigetelődugókkal történő kiegészítő rögzítést is el kell végezni. A Gutex táblák rögzítési pontjai meglehetősen kicsik, ami munka- és költségmegtakarítást jelent! Javasoljuk, hogy konzultáljon egy energetikai tanácsadóval.
A táblák előnye, hogy könnyen kezelhetők. Egy kézi fűrésszel könnyen méretre vághatók. A kézreálló formátum megkönnyíti a vágást és a méretre vágást is.
Beltéri felületek szigetelése vályoggal
A szigetelésre ezután vályogvakolatot lehet felvinni. A vályogvakolat vastag rétegben vagy vékony rétegű bevonatként is felhordható. A vastag réteg erősítő hálóval ellátott vályog alapvakolat legyen. A vékony rétegű vályogragasztó és hálóval ellátott az erősítő habarcs. Ezután befejező vakolat vagy finompapír használható befejező rétegként.
A vékonyrétegű vályogragasztó és erősítő habarcs előnye, hogy kevesebb vályogot kell mozgatni, és a száradás ennek megfelelően gyorsabb. Hátránya azonban az alacsony rétegvastagság, mint tudjuk, a sok agyag sok előnnyel jár!
A színezett vályog töltőanyag alternatív befejezésként is alkalmazható. Ez a töltőanyag sima aljzatot igényel, majd két rétegben kell felhordani. Ennek a töltőanyagnak az előnye a vékony réteg és az, hogy azonnal készre színezett. Azonban a töltőanyag alatt finom vakolattal könnyebb tökéletes eredményt elérni.