Itt a házid
Meszes vakolat készítése
Mi a meszes vakolat és hogyan készül a mész?
Mit nevezünk a meszes vakolatnak?
A meszes vakolat mindig a kötőanyagként szolgáló égetett mész és a megfelelő homok keveréke. A kész meszes vakolatokban lévő homok tökéletesen illeszkedik a felülethez, ahol alkalmazzák, és megkönnyíti a vakolat megmunkálását.
A mészvakolat ökológiailag és biológiailag ajánlott építőanyag, mivel diffúzió-nyitott és penész-álló tulajdonságaival hozzájárul az egészséges lakókörnyezethez. A mész és megfelelő homok segítségével lehet készíteni durva szemcseméretű vagy akár szigetelő alapvakolatot, valamint finom, sima befejező réteget, amelyek egyaránt alkalmasak belső és külső falakra. Mészvakolatot vásárolhatunk a gyártóktól, mint az Otterbein, a st. Astier, a Hessler és a Kreidezeit. A termékek széles választékát különböző kategóriákra osztjuk alkalmazási területek alapján. Valamennyi termékünk kiváló minősége mellett gondoskodunk róla, hogy összetételük átlátható legyen.
Az esetlegesen megtalálható adalékok közé tartoznak az általunk kínált vakolatban a cellulóz vagy a kazein. A cellulóz egy kész habarcsban építészeti szempontból elfogadható. A vakolatban visszatartja a vizet, mivel nem szabad túl gyorsan kiszáradnia.
Számos kész vakolathoz kevernek cementet. Ez jelentősen megváltoztatja a vakolat tulajdonságait: a cement-alapú mészvakolat már nem olyan puha és rugalmas, és diffuzitása is csökken: már nem képes annyi nedvességet felszívni és leadni. Az összes mészvakolat a Homevvorktől cementmentes, így a vakolatok tökéletesek a régi épületek és vázszerkezetek felújításához.
Mészvakolat készítése
Amikor mészvakolattal dolgozunk, az első dolog, amire gondolni kell, a biztonság: a mész, ellentétben a vályoggal, lúgos és irritálhatja a bőrt és a szemet. Határozottan javasoljuk, hogy viseljen védőszemüveget és kesztyűt!
A meszes vakolat ökológiai és biológiai szempontból ajánlott építőanyag, mivel a páradiffúziót lehetővé tevő és penésznek ellenálló tulajdonságaival hozzájárul az egészséges életvitelhez. Mészből és megfelelő szemnagyságú homokból durva vagy akár szigetelő alapvakolatok és finom, sima fedővakolatok is készíthetők, amelyek egyaránt alkalmasak belső és külső falakhoz. A vályog alapú készítmányeket árusító áruházakban olyan ismert gyártóktól származó mészvakolatok kaphatók, mint a Saint-Astier® és a Hessler. A termékek nagy választéka az alkalmazási területek alapján különböző kategóriákba van sorolva. Minden termékünk magas minősége mellett arra is ügyelünk, hogy az összetételükről is képet kapjon. Ezért magától értetődő, hogy a lehető legátláthatóbban ismertetjük az összetételüket.
Az adalékanyagok, amelyeket vakolatainkban találhat, cellulózok vagy kazeinek. A kész habarcsban lévő cellulóz alkalmazását az építésbiológia indokolja. A feldolgozás során a cellulóz visszatartja a vizet a vakolatban, így az nem száradhat ki túl gyorsan.
Sok kész vakolatba cementet kevernek. Ez jelentősen megváltoztatja a vakolat tulajdonságait: a cementalapú mészvakolat már nem olyan lágy és rugalmas, és a diffúziós képessége is csökken: már nem tud annyi nedvességet felvenni és leadni. A Homevvorkben kapható összes mészvakolat cementmentes, így a vakolatok tökéletesen alkalmasak régi épületek és vázszerkezetű házak felújítására.
Vakolás meszes vakolattal
A mésszel való munka során először a biztonságra kell gondolni: a vályoggal ellentétben a mész lúgos kémhatású, és irritálhatja a bőrt és a szemet. Határozottan javasoljuk a védőszemüveg és a kesztyű viselését!
Mint minden vakolat esetében, a mészvakolat esetében is javasoljuk a több rétegben történő felhordást. Durva fogadó felülethez és vastag rétegekhez mész alapvakolatot használunk, amely alkalmas a falfűtés csövei közötti üregek kitöltésére is. Az alapvakolatra kerülő következő réteget ezután lúgálló erősítőszövettel, például keményített jutahálóval vagy úgynevezett üvegszálas hálóval és az alapvakolattal lehet megvalósítani.
Végül általában egy finomszemcsés mészvakolat vagy finomszemcsés szinezett vakolat kerül felhordásra. Ezek a befejező vakolatok egyedileg színezhetők gyorsmész pigmentekkel (figyelem: pontos dokumentáció vagy receptúra szükséges a pontos árnyalat elkészítéséhez!), illetve pigmentek vagy effektpótlók hozzáadásával kreatív felületeket alakíthatunk ki. A különleges fogadó felületekhez speciális mészvakolatok szükségesek. A mész alapú szigetelő vakolat kiválóan alkalmas belső szigetelésre, akár teljes felületű, akár egyrétegű vakolatként. Egy mindössze 3 cm-es felhordási vastagság egyértelmű különbséget okoz a felületi hőmérsékletben és a helyiség klímájában.
A meszes vakolathoz alkalmas fogadó felület a tégla, a falazott szerkezetek, a beton, a vakolathordozók, a teherbíró régi vakolat, az ásványi szigetelőlemezek és a megújuló nyersanyagokból készült építő lemezek. A mész alapvakolatok "nagyon nemes" kivitelben is kaphatók: A Tadelakt, a Lime smooth vagy a Marmorino segítségével nagyon különleges felületeket lehet létrehozni, de ezek a technikák nagy szaktudást, tapasztalatot és kézügyességet igényelnek.
***
A MÉSZ: EGY ÉPÍTŐANYAG TÖRTÉNETE
MESZES VAKOLAT MINDEN VÁLTOZATBAN
Természetes hidratált mész - NHL
Az NHL a Natural Hydraulic Lime (természetes hidratált mész) rövidítése. Az NHL különböző szilárdsági csoportokban kapható. Az NHL 2 a leglágyabb a természetes hidratált meszek között. Viszonylag puha vakolathoz és puha falazatokhoz használják, mint amilyenek például egy favázas házban találhatók. Az NHL 3.5 egy kicsit erősebb, és téglából történő építésnél vakolat vagy habarcs keveréséhez használják. Az NHL 5 sokkal szilárdabb. Ideális szilárd, modern falazatokban való használatra.
A mészből készült építőanyagok, azaz a vakolat vagy habarcs mindig homok és NHL keverékéből állnak. Az NHL szilárdsági osztálya és a mész és a homok keverési aránya határozza meg a keverék szilárdságát. A tulajdonságok befolyásolása érdekében további adalékanyagokat lehet hozzáadni. Például a faszén hamuja felgyorsítja, a citromsav pedig lelassítja a szilárdulási folyamatot, a téglapor javítja a tartósságot, a könnyű adalékanyagok pedig szigetelő hatásúak.
A természetes hidratált mész szilárdságát a bánya helyszínén található mészkő kémiai összetétele határozza meg. A mészkőben található különböző szilikátok felelősek a megfelelő szilárdságért.
A mész ezen kívül a színében is különbözik: a nyers kőzet lelőhelyétől és tisztaságától függően a mészkő néha fehér vagy szürke színű. Az olyan különösen világos mészkő, mint a Calix Blanca, amelyet Észak-Olaszországban bányásznak, a színe miatt népszerű a finom vakolatok és mészfestékek előállításához.
Az úgynevezett nem-hidratált mész (levegővel kémiai reakcióba lépő mészkőből keletkezik) egy rendkívül tiszta mész, amely azonban csak nagyon alacsony szilárdságokat képes elérni. A fehér mészhidrát, a klasszikus nem-hidratált mész szilárdsága az NHL 2 szilárdság alatt van.
Legyen óvatos a rövidítések dzsungelében: Az NHL egy természetes hidratált mész, a HL viszont egy úgynevezett hidratált mész. Ezt tőlünk nem fogja tudni beszerezni, mivel a HL-hez cementet és/vagy pozzolánt (vulkáni hamu), például pernyét adnak. A pernye a kéményben megrekedt finom por.
A trasszmész nem természetes mész. “Trass lim/trass NHL” néven kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy az NHL 2-t olyan anyaggal keverik, amely javítja a működését. A pótlék itt is egy pozzolán, de ebben az esetben egy természetes trasszliszt. A trassz egy agyagokból, szilikátokból, mészkőből és vasoxidból álló kőzet, amelynek összetevői hő hatására összeolvadnak. Az NHL 2 és a víz hatására hatalmas kötőképesség és nyomószilárdság érhető el. A trasszmeszet leginkább a favázas (half-timbered) épületek alapozásához vagy a műemléki épületek felújításánál használják.
A cement nem ökológiai építőanyag. A cementtel készült termékek olyan szilárdságot érnek el, amelyre a legtöbb esetben nincs szükség a házépítésben. A cementet tartalmazó vakolat túl kemény a legtöbb fogadó felülethez viszonyítva - és a lakó számára is. A keménység miatt az aljzat és a vakolat nem egymással, hanem egymás ellen dolgozik. Elkerülhetetlenül repedések keletkeznek, amelyek aztán további károsodáshoz vezetnek.
A mész és a cement gyártása: Az építési mész előállításához a kőzetet a mészkőbányában bányásszák, aprítják, majd égetik. Egyszerűen fogalmazva: az égetés során a hőmérséklet határozza meg, hogy építési mész vagy cement készül-e. A cement előállítása során a hőmérséklet lényegesen magasabb - de a szükséges energia is sokkal több. Sajnos a cementgyártás során a hulladék gyakran üzemanyagként is funkcionál, mivel magas fűtőértékkel rendelkezik; ezek az úgynevezett FLUFF-tüzelőanyagok.
A magas hőmérséklet miatt a cementgyártás során a mészkő "halálra ég". A cementalapú vakolatban alig történik nedvességfelvétel és nem szabályozza a helyiség klímáját sem.
Oltott mész, égetett mész és légmész
A mészkő feldolgozása során a ciklus különböző pontján különböző anyagok nyerhetők ki. A még nem oltott mész az úgynevezett égetett mész. Ez erősen reagál a vízzel. Az égetett mésszel való gondatlan munka súlyos hanyagságként értékelendő! Az égetett mész oltása izgalmas, de nagyon veszélyes is. Gondoskodni kell arról, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre biztosítékként, és hogy ne oltsunk egyszerre túl sok égetett meszet. Az égetett mész oltására egyébként a műanyag vödör nem alkalmas edény (még akkor sem, ha érdekes szobrokat eredményezhet).
Mielőtt a kész keverékek elterjedtek volna, a vakolatot közvetlenül az építkezésen keverték. Ehhez gyakran égetett mészhabarcsot kevertek, amelyet németül mészrögnek (Kalkspatzen ) is neveznek. Ehhez homokot és égetett mészdarabokat rétegeztek egymásra. Ezt a habarcsot aztán vízzel öntötték le, ami heves kémiai reakcióval és erős hőmérséklet emelkedéssel járt, és vagy azonnal forró vakolatként, vagy a következő napokban meszes vakolatként használták fel. Jellemzőek a szilárd habarcsban látható apró, világos színű mész-zárványok. Ezek az úgynevezett mészrögök.
Az oltott meszet a mész oltásával állítják elő úgy, hogy az égetett meszet (azaz akár a fehér finom mészport, akár a darabos meszet) vízben oltják. A mész akár két évig is a vízben marad, de az időtényező a mészdarabok méretétől függ: minél durvábbak a darabok, annál tovább kell áztatni a meszet. Ha fehér finom mészport használ, az oltott mész már másnap felhasználható.
A mész tovább feldolgozható vakolattá vagy belső térbe való festékké. Mivel az oltott mészből készült vakolat viszonylag lágy, nem ajánlott homlokzati vakolatként használni.
Hidratált mész vagy oltott mész - mi a különbség?
Miután a mészkövet kiégették, bő vízzel kell oltani, hogy a vakolat vagy a habarcs kötőanyagává váljon. Így keletkezik az oltott mész. Az oltott mész most hosszú ideig a vízfürdőben marad, és ott természetes úton lebomlik. Az idő múlásával egyre finomabbá és finomabbá válik.
A hidratált meszet viszont gőzzel való oltással nyerik. Itt a lehető legkevesebb vizet használnak, hogy a mész e folyamat után teljesen oltott és száraz legyen. Az így oltott meszet ezután golyósmalomban mechanikusan összezúzzák.
Az oltott mészről azt mondják, hogy nemesebb megjelenésű. Egyesek esküsznek az oltott mészre: ez a mész legtisztább formája. Az oltott mésznek nagyon különleges mélységet és szinte "csillogó" fényt tulajdonítanak. A mész száraz változata, azaz a hidratált mész és a kész, száraz mészvakolatok azonban gyakran technikailag jobban működnek. Az oltott mész nemcsak szép, hanem egy kicsit díva is. A tökéletes felületeket általában jobban el lehet érni az érett, készre kevert vakolatokkal.
Római cement
A római cement vagy római mész egy olyan NHL, amely összetevőinek köszönhetően különösen gyorsan megszilárdul, rendkívül kemény lesz, és változatos felhasználási lehetőségei miatt igazi varázsszer.
Nevével ellentétben azonban a római cement cementmentes: A RomanZEMENT elnevezés onnan ered, hogy ez a tiszta és természetes mész keményebb lehet, mint a hagyományos cement.
A római mésszel olyan különböző építési típusok valósíthatók meg, amelyek gyors szilárdulást, nagy szilárdságot és vízzáróságot igényelnek. A gyors kötés a vakolatsínek vakolatmentes beépítéséhez szükséges habarcsok alkalmazásához szükséges. A Hessler HP 9 KH, amely egy kenderszálakkal és 10% római mésszel kevert alapvakolat, alkalmas a habarcs kötéséhez.
Állítóhabarcsok készítése gipsz nélkül? Ideális eset a római mész számára. A kötési idő néha olyan rövid, hogy nem lehet egynél több kannát használni kötéslassító nélkül. Ezért csak kis mennyiséget keverjen, ha a római meszet tisztán szeretné használni.
A törött fúrólyukak gyors javítása ugyanilyen jól működik a római mésszel: 5 perc szilárdulási idő után újra fúrhatja a falat, és elhelyezheti a dübelt. A római mész használható csapok felfüggesztéseként vagy támasztékaként is.
A mészciklus - a mész lúgossága
A meszes vakolat penészgátló hatása a mész lúgosságán alapul. A lúgosságot legjobban a mészciklus segítségével lehet elmagyarázni.
A ciklus elején van a mészkő, amelyet bányásznak és égetnek. Égés közben a kő elveszíti a benne tárolt CO²-t. Ezután oltják: vizet adnak hozzá. Az oltott mész esetében a mész a vízben marad; a hidratált mész esetében a meszet oltják, dobos malomban összetörik és megszárítják.
Homokkal és vízzel összekeverve jön létre a vakolat, amelyet a falra visznek fel. A száradási folyamat során a vakolat elveszíti a vizet, és ismét CO²-t vesz fel a levegőből. A mész pontosan annyi CO²-t vesz fel, amennyit korábban az égetés során elvesztett.
A CO² elnyelése egy olyan folyamat, amely a rétegvastagságtól és a rendelkezésre álló CO² mennyiségétől függően akár évekig is eltarthat. Minél vastagabb a réteg, annál lassabban hatol be a CO² a mélyebb rétegekbe. A CO² felszívódása révén a felület megkeményedik, de a keménység növekedésével a CO² egyre nehezebben hatol be a felsőbb rétegekbe. Az alsóbb rétegek egyszerre rugalmasak és szilárdak: elég szilárdak ahhoz, hogy a felülethez tapadjanak, és elég rugalmasak ahhoz, hogy a felület munkáját kibírják.
A mészfelület lúgossága addig tart, amíg a vakolat meg nem szilárdul, azaz a mély rétegekig CO²-vel telítődik. Ha a felület megszilárdult, már nem lúgos. Ekkor a mészvakolat elveszíti természetes védelmét a nemkívánatos károkozókkal, például a penésszel vagy a mohával szemben. A folyamat újrakezdődik, amikor új mész kerül felhordásra, például amikor egy réteg mészfestéket hordanak fel.
***
Kenderbeton
A legjobb öko-egyensúllyal rendelkező falszerkezetek
Ősi építőanyagok: kender és mész
A kenderbeton két olyan alapanyagból álló építőanyag, amely évszázadok óta szolgálja az embereket, nemcsak az építőiparban és a textilgyártásban.
A mész és a mésszel teljesen körülvett és szilárdan összeragasztott kenderrostok keveréke különböző építési módszereket tesz lehetővé.
A kenderbeton építőanyagokban a kötőanyag általában NHL 5. Ha a száradási körülmények megfelelőek, alternatívaként az NHL 3,5 is használható.
Kederbeton blokkok
A második építési módszer az előregyártott kenderbeton blokkok hasznlata. Ezeket a téglához hasonló építőelemeket a helyszínen rakják le vékonyrétegű ágyazóhabarccsal.
A megfelelő habarcs kiválasztása fontos, mivel a téglák használatakor a fal illesztésének vékonynak és stabilnak kell lennie. Vékonynak kell lennie, hogy ne képezzen hőhidat, és stabilnak kell lennie, mivel befolyásolja az egész fal teherbírását. Az Isohemp vékony rétegű ágyazású habarcs alternatívájaként Conluto vályogragasztó és erősítő habarcs is használható.
Az isohemp kenderbeton blokk ideális építőanyag belső szigeteléshez vagy teljes külső fal építéséhez. A kenderbeton elemeket kívülről közvetlenül mészvakolattal lehet bevonni. Az utolsó réteg a Beeck kiváló minőségű szilikátfestéke, hogy a homlokzat tartós és jól védett legyen.
Az épület belsejében a falakat meszes vakolattal vagy vályoggal lehet vakolni. Ez nagyon robusztus és tartós falakat eredményez.
Harmadik változata a kenderbetonnal történő a munkának az, hogy lazán, a vakolathoz hasonlóan, vakológép segítségével szórja fel. Mivel a kenderbeton sokkal durvább anyag, mint a közönséges vakolat, a gép technológiájának robusztusnak és kifejezetten erre az alkalmazási területre tervezettnek kell lennie.
A kenderbeton alkalmazása
A legrégebbi és legelterjedtebb építési módszer szerint a kenderbeton keveréket a betonépítéshez hasonlóan zsaluzatba töltik, és a masszát tömörítik. Miután a zsaluzat megszáradt vagy az építés után azonnal eltávolítják, teljesen homogén fal jön létre. Természetesen ezzel az eljárással nemcsak sima falakat, hanem mindenféle építési formát lehet készíteni. Az ilyen kenderbetonból készült falak magas szigetelési értékkel és jó stabilitással is rendelkeznek.
Teherhordásra azonban nem használhatók, mivel a kenderbetonból készült falak fizikailag nem alkalmasak teherhordásra. Mivel a zsaluzatot általában fakeret köré építik, a terhet a fakeret hordja. A kenderbetonból készült fal szigetelő elemként és egyúttal vakolat fogadó felületeként is szolgál. A zsaluzat megépítése előtt lehetőség van a csövek és vezetékek elhelyezésére, hogy azok később eltűnjenek a kenderbetonban. Az összes szükséges szerelvény ekkor már be van építve a szigetelő rétegbe. A kenderbeton falak vastagsága általában 25 cm körül van, de a falvastagság az elérendő szigetelési értéktől függ.
A kenderbeton öko-egyensúlya
A két ideális nyersanyag kombinációjának köszönhetően a kenderbeton számos építési technológiai előnnyel és nagyon jó ökológiai mérleggel is rendelkezik:
A kender rengeteg szén-dioxidot "takarít meg", mivel a növény gyors növekedése során hatalmas mennyiségű CO2-t nyel el.
A kender termesztése teljesen mentes a káros anyagoktól (pl. növényvédő szerektől).
Építőanyagként a kender nagyfokú stabilitást biztosít, és pozitív hatással van a helyiség klímájára: a páradiffúziót lehetővé tevő jellegének köszönhetően képes a helyiség levegőjéből nedvességet felvenni és újra leadni. A kenderbeton másik előnye a mész magas szintű lúgossága. A mikroorganizmusok, a moha, a penész vagy más gombakultúrák nem szívesen telepednek meg lúgos felületeken. Kender csekély mértékű hozzáadásával magas szigetelési értéket érhetünk el, ami a magas lúgosság mellett a penész ellen is védelmet nyújt.
A kenderbeton ma
A kenderbeton egy olyan építőanyag, amely jelenleg reneszánszát éli. Könnyű feldolgozhatóságát és nagyfokú hatékonyságát nemcsak a nagy hőszigetelő képességű falak építésénél bizonyítja, hanem művészeti és építészeti területeken is bizonyított: ha az építőanyag lágy állapotban van, épületek vagy szobrok teljesen szabadon befedhetőek és az így nyert forma könnyedén kiönthető. Az apró házak építésénél a kenderbetonból készült falak és tetők egyre népszerűbbek, nemcsak az építőanyag alacsony súlyával párosuló magas hőszigetelő értéke miatt, hanem azért is, mert a szigetelési, a vakolat fogadófelülete és a fal egy homogén anyagból és egyetlen munkafázisban készíthető el.